Divatnak nevezz�k az egy-egy korszakra �rv�nyes �s �ltal�nosan elfogadott n�zeteket a kult�ra k�ls� megjelen�si form�ir�l az �letst�lusr�l, az �tkez�si szok�sokr�l vagy az aut�kr�l �pp�gy, mint a ruh�zkod�sr�l. Az emberi ruh�zkod�s t�rt�nelmi fejl�d�se elv�laszthatatlan a divatt�l, ez�rt �ltal�ban azonosnak is tartj�k a kett�t.
Az �lt�zk�d�s divatja a civiliz�lt emberi t�rsadalomban nagyon komolyan veend� t�nyez�je, a gazdas�gi jelent�s�g�r�l ne is besz�lj�nk. A divat v�ltoz�saiban, v�ltoz�konys�g�ban mindig ott rejt�zik a v�g�rv�nyes sz�ps�gide�l �g�rete, ami egy�bk�nt nem l�tezik. Az emberpontosabban a fogyaszt� - mindig k�szs�gesen hisz ennek a cs�b�t�snak, �s mindig �jb�l k�nytelen engedni egy m�g �jabb divat diktat�r�j�nak.
A divat stiliz�l�s�nak alapvet�en az emberi test a t�rgya. Minden kor kialak�tja az emberi test eszt�tikai ide�lj�nak saj�t m�rc�it. Ezek a k�l�nbs�gek legszembet�n�bben a n�i sz�ps�gide�l v�ltoz�s�ban nyilv�nulnak meg, ami a j�l t�pl�lt Rubens-ide�lt�l a ma kedvelt karcs�, v�kony, magas alkatig terjed. A ruh�zat a test egyes r�szeit hangs�lyozza vagy elnyomja, hogy ezzel a mindenkori ide�lhoz k�zel�tse a sziluettet, teh�t korrig�l �s stiliz�l. Jellemz� p�ld�i ennek a k�z�pkori n�i sziluett az enyh�n kitolt hassal, ahogy a kor sz�mos m�alkot�s�n megfigyelhetj�k, vagy a rokok�� a t�lzottan karcs� der�kkal.
Csak a XX. sz�zadban vetettek v�get, amikor m�r jobban tekintetbe vett�k a test term�szetes vonal�t - a t�rzsf�z�vel val� f�jdalmas eg�szs�gtelen deform�l�s�nak, ami l�nyeg�ben a k�nai kisl�nyok l�b�nak elnyomor�t�s�ra �s primit�v t�rzsi szok�sokra eml�keztet.
A test ar�nyait is er�sen befoly�solja a ruh�zat fel�p�t�se. A koszt�mt�rt�netben leggyakoribb ir�nyzat a t�nyleges testmagass�g n�vel�se. Az alak vagy a kiterjed�s optikai megnagyobb�t�sa - pl. az abroncsszoknya - t�bbnyire visel�je t�rsadalmi jelent�s�g�t, m�lt�s�g�t volt hivatva kidombor�tani. Koronk�nt a ruha hossza - pl. a k�z�pkori usz�ly -, de a felhaszn�lt anyag mennyis�ge is kifejezte az illet� t�rsadalmi rangj�t.
A "tisztess�ges �lt�zk�d�s" eur�pai norm�ja meglehet�sen �lland� volt. Igazi forradalmat jelentett sz�zadunk elej�n a n�i l�bak "lemeztelen�t�se". Korunk �lt�zk�d�se - f�leg a sportruh�zat - egyre t�bbet hagy fedetlen�l.
Az egyik legr�gibb ismert dekolt�zs a kr�tai k�gy�s istenn� szobrocsk�j�n l�that�. A g�r�g m�v�szet eml�kei is eg�sz sor v�ltozat�t mutatj�k. Azt�n hossz� sz�net ut�n a k�z�pkorban t�nt f�l �jb�l a burgundi viseletben, ahol nemcsak a mellet hagyja r�szben szabadon, mint eddig, hanem a h�tra is kiterjeszkedik. Az �letigenl� renesz�nsz korban is m�ly volt a ruhakiv�g�s a mellen, ekkor m�r testhez �ll� mell�nyke korrig�lta az alakot �s emelte meg a keblet. Jellemz�, hogy a szigor� spanyol viseletben tilos volt a dekolt�zs.
A barokk korban hordtak �jb�l m�lyen kiv�gott ruh�kat, a kiv�g�s a rokok� viseletben m�g m�lyebb lett.
A ruha alkot�ja sz�mol a f�rfi �s n�i test jellegzetess�geivel, �s felhaszn�lja a formaad�sn�l. A n�i ruh�zatn�l a leplezett �s f�detlen�l hagyott r�szek v�ltakoz�s�ban ritmus nyilv�nul meg. A divat t�rt�nete alighanem egyid�s a ruh�zkod�s t�rt�net�vel. Att�l a perct�l, amikor az ember felfedezte, hogy a ruhadarabok v�delmet ny�jtanak az id�j�r�s viszontags�gai ellen, nem telhetett el hossz� id� addig, amikor elkezdett t�prengeni ruh�ja m�sik, eszt�tikai �s stiliz�l� funkci�j�n. A ruh�zat olyasminek mutatkozott, amiben tal�n legk�zvetlenebb m�don tudta �rv�nyes�teni m�v�szi felfog�s�t. Hiszen az �lt�zk�d�s a mai napig is olyan eszk�z, amellyel �nmagunkr�l �s a vil�gr�l alkotott elk�pzel�seinknek l�that� form�t tudunk adni.