Funkci�j�ban a f�rfiruha zsebeinek megfelel� kieg�sz�t� kell�ke. Fokozatosan n�lk�l�zhetetlenn� v�lt a n�i �lt�zk�d�sben. A legk�l�nf�l�bb anyagokb�l �ll�tj�k el� , a divattal egy�tt v�ltozik a form�ja, anyaga, m�rete egyer�nt. A k�z�pkorban kisebb t�rgyakat �s p�nz tartottak a �v�n l�g� tarsolyokban vagy a zsinorral �sszeh�zott b�rzacsk�kban. A k�s� g�tikus divat eg�sz t�skakollekci�kat alkotott, melyek az �v�n l�gtak, �s csilingeltek. A renesz�nsz �lt�zk�d�sben is tov�bb �lt az �v�n viselt tars�ly. A rokok� idej�t�l kezdve a XIX. sz�zadig gazdagon disz�tett, h�mzett, horgolt k�t�tt zacsk�t hordtak. A francia forradalom alatt hossz� zsin�ron l�g� t�ska volt a divat. A biedermeierben a f�rfiak is hordtak p�nzes zacsk�t, a polg�rasszonyoknak, pedig �lland�an a kez�k �gy�ben volt a kis d�szt�ska, k�zimunk�val, varrnival�val, egy�b apr�s�gokkal. A rokok� �s az empire �s biedermeier t�skafom�k id�nk�nt a mai divattervez�ket is megihletik. A szil�rd merev t�sk�k viszonylag k�s�n jelentek meg, a XIX. sz�zad elej�n.

A Calthorpe csal�d p�nzt�rc�ja , selyem. Angol 1540.
Egyike a legkor�bbi p�nzt�rc�knak V & A gy�jtem�ny

1 k�p H�mzett p�nzt�rca p�rja t�p�rna , ez�st �s ez�st - aranyozott fon�l �s sz�nes - selyem , mad�r �s vir�g h�mz�ssel.
2. k�p karmazsin �s z�ldb�rsonyb�l k�sz�lt utcai p�nzt�rca c�mer himz�ssel.
3. k�p Di�val disz�tett gr�n�t bor�t�s� z�ld selyem �s sz�valak� t�ska ez�st fon�l k�sz�lt gomblyuk �s copf stich van rajta. A bels� p�nzt�rca red�z�tt z�ld selyemb�l k�sz�lt. A p�nzt�rc�k az 1600 �vek elej�n k�sz�ltek.

1 k�p. k�t p�nzt�rca gazdagon h�mezve selyewmb�l 1660 - 1680 k�r�l k�sz�lt.
2. k�p B�r p�nzt�ca gy�nggyel disz�tve. 1634-b�l Angol.

1 k�p K�zirat k�nyv oktat�shoz sz�nes selyem �s f�m fon�llal h�mzett p�nzt�rc�val,
a k�zirat k�nyv ez�st �s aranyozott fonalat mutat be .
2. k�p P�nzt�rca t�csipk�s sz�nes aranyozott �s ez�st ez�st fon�l p�r a beh�z�ja z�ld hajtogatott szalag rojttal disz�tve. 1600 v�g�r�l.

Az 1700-as �vekb�l k�nyvbor�t� arany fonallal d�san h�mezve vir�gdisz�t�ssel a m�sik p�nzt�rca gy�nggyel vir�g disz�t�ssel h�mezve.

Vir�ggal disz�tett h�mzett t�ska 1770-es �vekb�l

Az 1700-as �vekb�l h�mzett t�sk�k alakok �br�zol�s�val. A jobb oldali f�m z�rral z�r�dik

Horgolt t�sk�k, arany l�nccal �s arany ujj-karik�val disz�tve, 1785-b�l.

Himzett t�ska, rojtokkal disz�tve 1800-as �vekb�l �s nyomott mint�s b�r retik�l vir�g disz�t�ssel, arany csatt z�r�val 1819-es �vb�l.

Alkalmi t�ska goblen h�mz�ssel, �s b�rsonyy retik�l�k. F�m fogokkal �s disz�t�sekkel.

H�mzett n�i p�nzt�rc�k �s t�sk�k 1800-as �vekb�l.

Ez�stb�l k�sz�lt alkalmi retik�l�k. 1816-17-es �vekb�l.

1900-as �vek t�ska divatja

B�r t�sk�k az 1890 �s 1900-as �vekb�l.

1920-as �vekb�l t�bbf�le divatt�ska alkalmi �s h�tk�znapi ruh�khoz.

1950-es �vek divatja b�r �s m�b�rb�l egysz�n� �s t�bbsz�n� t�sk�k.

1990-es �vek t�ska divatja, alkalmi, h�tk�znapi �s sportos vislethez egyar�nt.

Fekete - feh�r �s sz�nes b�rb�l k�sz�lt retik�l�k a 2000-2002 �v divatj�t mutatj�k be.